Egy küzdelmes OB a Bükkben…

Ez a pálya továbbra sem lesz a kedvencem, azt hiszem. Nem igazán jön be ez a két körös verzió, főleg azért nem, mert a kiskör feleannyi hosszon tartalmaz ugyanannyi szintet tele nagyon meredek felfelékkel és frissítőpont meg alig van. Ezen mondjuk lehetne javítani elég egyszerűen, mert a széles erdei dózerúttól balra a völgyben van egy forrás, helyben van a hideg víz, csak 2-3 ember kellene, meg egy kötél, aki felhúzza a megtöltött kannákat lentről! Hasonlóan a Duna maratonhoz, erre a napra is kemény meleget jósoltak. Örültem a 9 órás rajtnak, (a fél órás eltoltnak pedig különösen- kérem bevezetni az összes maratonon!!!) így legalább az első kört nem kellett tűző napon letekerni.

Rajtnál a szokásos készülődés kicsit gyorsabb volt, mivel Andrással reggel mentünk. Lajossal és Gergővel nyomtunk egy rövid bemelegítést, aztán mentünk a rajthoz. Itt megint egy másik (rövidebb) lista volt, így most nem szólítottak be, de ez nem okozott problémát, mivel elég hosszú volt a felvezető aszfalt, lehetett helyezkedni. Igyekeztem a pulzust kordában tartani, főleg egy héttel a 24H után nem akartam kipurcanni rögtön az elején. Már egész korán megérkezett Dénes és Bálint, ezért próbáltam menni velük. Felfelé kicsit elnyúltak, lefelé felértem. Lajos már mögöttem, Gergő előttem. Jött egy jó kis köves lefelé és már hallottam is a szuszogást hátulról…talán mégsem volt jó választás a RocketRon hátulra? Gyors szerelés, pótbelső, patron kb 3-4 perc, közben Gergő elmegy, sőt egészen Lajosig kb 10 versenyző… Innen nem volt mit tenni, nyomtam, ami a csövön kifért. Ördögoldal alján felnéztem, Lajost még épp láttam. Elfogó üzemmód bekapcsol és előztem is 3-4-et felfelé én, a fullyval(!), megy ez! Fenti frissítőnél Michi segít kulacsot tölteni, megint beszedett egy defektet. Lajost még a hosszú aszfaltos előtt felérem, nézek hátra, hátha jön, aztán egyedül nyomom tovább. Közben megint leszedtem egy srácot. Erdőbe érve megérkezik Lajos is, na nem lesz ez olyan egyszerű…de utána elég sok tempós lefelé jött a rajt-cél területig, így megint el tudtam szakadni. Első körről már egy perccel fordulok, aztán irány a második kör, az a nagyon utálatos… Sínek után rögtön egy meredek, megvan, aztán egy erdei árok szintén felfelé. Tetején látom Gergőt, elfogó mód2…mindent kitekertem, némi önbizalom…:) Ez az üldözés most tovább tartott a sok ritmustalan púp miatt és Gergő is elég ügyes volt lefelé, de aztán csak meglett ő is. Miután meglátott egy kicsit belassult, itt tudtam kicsit pihenni, de aztán úgy elkezdte nyomni, mint akit üldöznek. Néha kifejezetten rosszul esett a tempó, amit ment. Az egyik emelkedőn aztán hátraszólt, hogy b…g..ja a lábam a görcs! És így megy, mikor görcsöl, én meg kinyúlok mögötte közben teljesen! A végére aztán kicsit visszavett, a lejtős csiki-csuki részen meg el tudtam szakadni és sikerült kb fél perccel előtte beérni kategóriámban a 7. helyen! Dénestől csak pár percet kaptam, de ez egy ilyen játék. Ebben a szezonban úgyis elkerültek a defektek, ideje volt már egy verseny közbeni szerelésnek :)! A végére nagyon elfáradtam, rendesen kihajtottam magam. Persze a fél órámat most is megkaptam HoCsától, aki megnyerte az M1 kategóriát és vele a Bajnoki címet, Robika pedig felért a dobogóra Elitben. Gratulálok! Sajnos megint volt egy esés, most Imola volt az áldozat, de szerencsére csak egy agyrázkódás. Megfigyelésre bent fogták, de rövidesen hazamehet. Innen is jobbulást!!! A kupasorozatból még hátra van a Mátra, addig is jó felkészülést és pihenést mindenkinek! További képek a galériában. KakLac

Augusztus első hétvégéjén ismét Bükk Maraton! Idén sikerült elindulnom is a versenyen, tavaly csak a frissítés maradt nekem, egy szerencsétlen esés miatt. A 24 órás versenyt kicsit lassan, de sikeresen kipihentük Fannival, szinte rögtön visszaálltam az edzéssel is, de éreztem még a fáradtságot. Hét közben a hosszútáv második körét is be tudtam járni, amiért köszönet Simonyi Ákosnak! Szombaton ebéd után indultunk Felsőtárkányba, elfoglaltuk a szállást, kinéztünk a rétesfesztiválra, Zoliék pedig felvették az én nevezésem is. Alapvetően este jót aludtam, csak a harangozásra keltem fel egyszer :) Reggel jött a szokásos zab-répa, szegény Fannit kezdem az őrületbe kergetni vele. 9-kor rajt, előtte 15 perccel már bent álltunk a beszólításnál, megint sikerült első sorban helyet kapnom. Beszélgettünk egy kicsit a többiekkel és máris elindultunk a 93 km-re. Hamar előre verekedte magát a komplett magyar élmezőny, elég impozáns látványt nyújtottak. Pulzusom egész jól felment, de nem éreztem, hogy mindjárt kiköpöm a tüdőm, szépen raktuk a kereket. Blazsó Marci lószára meg se próbáltam menni, lassan megtanulom, hogy felesleges, összeállt a szokásos hosszútávos csoportom: BuZso, Csabi, Szécsi Tomi, Szalay Peti, Zorán, kiegészültünk még Michivel is. Zajlottak az események, páran defekt miatt túl korán kiestek a csoportból, aztán azon kaptam magam, hogy HoCsával és Michivel hármasban maradtunk, előttem a kategóriából hatan voltak. Először szegény Szécsi Tomit érte utol a végzet egy defekt formájában, majd megláttuk magunk előtt két Euro-One-ost is, egyikük szintén kilyukadt, másik pedig segített neki, így egy pillanatra felállhattam már virtuálisan a dobogóra. Persze sokkal erősebbek mint én, így vissza is előztek papírforma szerint.

Ördögoldal előtti lefelén (ez a lejtő Szilváson is sok mindenkinek okozott gondot ) Michinek és Csielka Márknak (szegények többet szereltek mint versenyeztek) lett defektje, így maradtunk Csabival, aki taktikusan inkább elspórolta a meredek felfelét. Becsületből én azért felpörgettem a meredeken. A tetején frissítőnél töltöttem kulacsba és láttam, hogy BuZso is itt van, rossz napot fogott ki, és nem tekert végig a versenyen. Mondta, hogy Szatmáry Andris nincs messze, nyomjam neki, mert 4. helyen vagyok. Nagyon jól tud esni, ha egy nálam erősebb versenyző bíztat! A hosszú aszfaltos rész elején elmentem egy keveset rossz irányban, Csabi utol is ért, amit nem is bántam, mert ketten jobban tudunk haladni. Próbáltam vezetni is azért, csak hogy ne kapjam meg verseny után a lecseszést :) Innentől kezdve nem sok minden történt, az első kör végéig együtt mentünk, gyors lefeléken, rövid felfeléken haladtunk egészen a célterület felé. Fanni mondta, hogy megnyerte a versenyét, így kötelező volt nekem is valami maradandót alkotni, a bíztatást megkaptam hozzá :). Miután felvettem a frissítőm Henitől, elkezdhettük a második, jó gyors, de nagyon fárasztó kört. Higított kólát ittam, megettem egy energia szeletet (köszi Fanni!), minden rendben volt, nem éreztem magam fáradtnak. Csabi kicsit megúszott mögöttem, de mindig 100 méteren belül maradt. Itt már kezdtem kicsit érezni a meleget, az első rész végig erdőben ment, itt meg volt egy-két nyílt rész, amik ráadásul bőven 30% meredekség fölött voltak, hát volt egykét nehéz pillanatom, de megküzdöttem velük! Szép lassan közeledtem a cél felé, a legnagyobb izgalmat a középtávosok előzgetése jelentette, gyakran feltartottak lefele, de nem akartam túl agresszív lenni, nem ér meg annyit. Egyszer csak Csabi termett a hátam mögött, mondja, hogy előbb látta maga mögött Szalay Petit. Na akkor én is kicsit erősebb tempóra kapcsoltam, próbáltam segíteni neki, vittem a tempót. Egyik frissítőnél én gyors töltöttem kulacsba, Csabi ment tovább, egy darabig közeledtem hozzá, majd lefeléken megint nehézkesen engedtek el, így már elvesztettem szem elől.

A végén annyira elzsibbadt megint a kézfejem, hogy néha elkezdtem üvölteni a fájdalomtól, de minden méterrel közelebb kerültem a célhoz, de még az volt előttem, hogy 4. vagyok, az is szép eredmény. Beértem a füves célterületre, a speaker mondja, hogy Horváth Csaba Master 1 első hely, abszolút 3., ami azt jelenti, hogy Elit felnőttben 3. leszek ha letekerem a maradék 200 métert. Csapatsátor mellett elhajtva üvölt mindenki, hogy szép volt, de még mindig nehezen hittem el :) A célban Fannim fogadott, nagyon büszke volt rám, hozott vizet is, mert elég rosszul néztem ki :). Mindenki gratulált, igazán jó érzés volt, hogy egyszer végre összejött egy dobogó hosszú távon, így, hogy pont OB-n sikerült, meg külön öröm. Igazsághoz persze az is hozzátartozik, hogy ez nagyban köszönhető a szerencsének, nekem semmi gond nem volt a bringámmal, míg ezt sokan nem mondhatják el magukról…De a legnagyobb segítség még mindig Fanni, fejben minden rendben van most, nem siránkoztam a meleg miatt, hasam is rendben volt szinte végig, nélküle nem így ment volna, külön köszönet a szüleinek, mert nekem csak a versenyzéssel kellet foglalkoznom. Csabi megvédte a címét, KakLac is szépen helyt állt a 24 órás győzelem után, mindenki hozta a tőle elvárhatót! Jó hétvége volt, remélem a szerencse marad az én oldalamon, lesz még idén pár verseny ahol lehet bizonyítani!

További képek a galériában. Robi

Eredmények

	Rövid táv U15 Fiú
9.	Bartokos Botond	02:10:06	01:05:00	01:04:59
	Rövid táv Master 3 Férfi
10.	Lénárt László	01:53:27	00:52:05	01:01:16
	Közép táv Master 1 Férfi
71.	Boros András	03:47:44	00:46:48	00:37:25	01:58:23	00:24:59
	Közép táv Master 2 Férfi
33.	Vikker László	04:00:25	00:51:20	00:42:23	02:00:26	00:26:04
	Közép táv Master 3 Férfi
5.	Plájer Lajos	03:38:24	00:44:03	00:39:04	01:51:35	00:23:39
	Hosszú táv Felnőtt férfi
3.	Süle Róbert	04:29:54	00:36:12	02:10:28	01:22:43	00:20:29
13.	Bori Gergely	04:58:36	00:39:56	02:23:58	01:32:52	00:21:47
25.	Fehér Csaba	07:27:14	00:47:16	02:59:53	03:10:36	00:29:13
	Hosszú táv Felnőtt férfi
1.	Horváth Csaba	04:29:23	00:36:27	02:10:15	01:21:48	00:20:51
7.	Kakas László	04:58:13	00:39:58	02:25:31	01:31:10	00:21:30
29.	Pálosi Zoltán	06:08:28	00:45:16	02:54:56	01:59:47	00:28:24
	Hosszú táv Master 2 Férfi
4.	Böhm Lajos	05:08:22	00:39:57	02:26:20	01:38:01	00:24:00
8.	Vereby István	05:34:07	00:41:10	02:42:49	01:44:49	00:25:15
16.	Mesics Péter	06:24:17	00:47:36	02:58:41	02:09:11	00:28:41